A vulkánkitörések mindig is lenyűgözték az emberiséget.
Az izlandi vulkánkitörések kapcsán újra előtérbe került ez a természeti jelenség, ami bár Magyarországon távolinak tűnhet, korábban itt is jelen voltak.
A geológiai múltban a Kárpát-Pannon térség a miocén időszakban volt vulkanikus tevékenység központja, és a Székelyföld is tapasztalt már vulkánkitörést mintegy harmincezer évvel ezelőtt.
Jelenleg az Erdélyi Tusnádfürdő melletti Csomád vulkán húzódik, melynek mélyén még ma is aktív magmatározó található.
Harangi Szabolcs geokémikus-vulkanológus, az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója, aki az MTA levelező tagja is, az Origónak nyilatkozva kifejtette, hogy a Csomád jelenleg szunnyadó állapotban van, de a múltbeli aktivitásai alapján nem tekinthető teljesen kihunyt vulkánnak.
A vulkanológiai kutatások célja a Csomád, és más hasonló vulkánok mélyebb megismerése, beleértve azt is, hogy mikor következhet be az utolsó kitörés.
Harangi szerint a vulkánkitörések előrejelzésében kulcsfontosságú a mélyben zajló folyamatok megértése.
A Csomád esetében például a magmatározóban húzódó forró kristálykása jelzi, hogy a vulkán még aktív lehet.
A vulkán alatti magmatározó mérete és aktivitása alapvetően befolyásolja a kitörések valószínűségét.
A kutatók szerint a Csomád magmatározója nem tekinthető különösen nagynak, de a jelenlévő magma mennyisége és aktivitása megfelelő körülmények között kitöréshez vezethet.
A vulkánok megértése fontos társadalmi jelentőséggel bír, mivel a kitörések súlyos következményekkel járhatnak.
A tudományos kutatások célja, hogy a vulkánok működését és a mögöttük húzódó geológiai folyamatokat jobban megismerjük.
Harangi kiemelte, hogy a vulkánok viselkedése előrejelezhető lehet a műszerek segítségével, melyek a magmatározó aktivitásának jeleit figyelik.
Ilyen jelek lehetnek a földrengések, a felszín emelkedése, vagy a gázkiáramlások.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Csomád esetében jelenleg nincs közvetlen kitörési veszély.
Azonban a hosszan szunnyadó vulkánok, mint a Csomád, továbbra is fontos kutatási területek maradnak.
Ezek a kutatások segítenek megérteni a mélyben zajló magmatikus folyamatokat, és információkat nyújtanak a potenciális vulkánkitörések előjeleinek felismeréséhez.
Összességében elmondható, hogy a hosszan szunnyadó vulkánok, mint a Csomád, fontos kutatási témát jelentenek a vulkanológia számára.
A tudományos kutatások segítségével jobban megérthetjük ezeket a természeti jelenségeket, és felkészültebben kezelhetjük a potenciális vulkánkitöréseket.